bánáti határőrvidék: katonai-közigazgatási terület a töröktől visszafoglalt Dél-Magyarországon. - 1750: a marosi határőrvidék községei a vm-hez kerültek, a szerb határőröket Torontál vm-be telepítették, falvaikból alakították a →nagykikindai kerületet. A Maros-Tisza közötti ter-en 1718: alakították a temesi bánságot a bécsi főhaditanács igazgatása alatt, mely ter. nagyobbik részét, 18.857 km²-t polgáriasítottak. 9666 km²-en megmaradt a katonai közigazg, mely 1767-1850: a bécsi főhaditanács, 1850-76: a temesvári katonai parancsnokság hatáskörébe tartozott. Eredetileg az 1767: létesített német-illír bánsági végezred (székhelye Pancsova), az oláh-illír bánsági végezred (székhelye Karánsebes) szerb részeiből 1838: illír zászlóaljat szerveztek, ezt 1845: illír-bánsági végezreddé alakították Fehértemplom székhellyel. Az első a pancsovai, az utóbbi kettő együtt a karánsebesi brigádot képezte. A szabharc. leverése után a ~et a temesvári parancsnokság hatáskörébe utalták, a szerémségi péterváradi ezreddel s a bácskai titeli zászlóaljjal együtt. Fehértemplom, Karlóca, Pancsova, Pétervárad és Zimony lakóit határőrszolgálatra nem kötelezték, e városokat közvetlenül a haditanács igazgatta. 1872. VI. 8: kir. leirat intézkedett a végezredek feloszlatásáról, melyet az 1873:27. tc. és az 1882:40. tc. valósított meg. Az 1873:23. tc-kel újonnan alakított Szörény vm-t az 1880:55. tc. →Krassó-Szörény vm. néven egyesítette, a titeli zászlóalj ter-ét →Bács-Bodrog vármegyébe kebelezte. A trianoni béke s az 1923-as rumén-szerb határegyezmény a ~ 9666 km² ter-éből 5388 km²-t Ro-nak, 4278 km²-t a Szerb-Horvát-Szlovén Kirságnak juttatott. 88

Magda Pál: Mo-nak és a határőrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. - Edelényi 1928:707.